Folyamatok

1.Hatósági engedélyek beszerzése

2.Felvonulás és épületbontás

3.Hulladékok elszállítása, levonulás

4.A befejezés hatósági bejelentése

Szemléltetés:

 

Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési napló vezetendő (jelenleg már elektronikus formában: e-építési napló). Az e-naplóban a munkaterületen keletkezett hulladék mennyiségét és fajtáját folyamatosan dokumentálni kell. A jogszabályi előírások szerint a munkálatokat felelős műszaki vezető irányítja. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása is az ő feladata, amennyiben jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezett.

Épületbontás


Az épület bontásának folyamata:

A felvonulást követően az alábbi sorrendben kerülnek elbontásra az épületszerkezetek: lekapcsolás a közművekről, beépített bútorok, épületgépészeti berendezések, nyílászárók szárny- és lehetőség szerint tokszerkezete, meleg burkolatok (pvc, linóleum, parketta, szőnyegpadló), szaniterek, vízvezetékek, szerelvények, tető héjalás, kémény, vízszigetelés, bádogos szerkezetek, tetőszerkezet, födémburkolatok, hidegburkolatok és felbetonok, feltöltések a födémben, béléstestek, födém tartószerkezet (gerendázat), lépcsők, válaszfalak, függőleges tartószerkezetek (falak), alapok, lábazatok.

Szükséges gépek:

Az épületszerkezetek jelentős része kézi erővel is bontható, a betonokhoz általában gépi bontókalapács szükséges. Családi lakóházak esetén a falak bedöntését általában valamilyen földmunkagéppel végzik. A szükséges szállítójármű a törmelék mennyiségétől függ. Ha veszélyes anyag kerül elő – pl. azbeszt, speciális technológia szükséges a kezeléséhez.

Hulladékok helyes tárolása és elszállítása:

Ha az elbontott hulladék (sitt) mennyisége a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú melléklete szerinti küszöbértéket meghaladja, a hulladékokat csak fajtánként csoportosítva szabad a munkaterületen felhalmozni. Az elszállítás igazoltan végzendő el, erről nyilvántartó lapot kell vezetni. Az előírásokat a fenti rendelet tartalmazza, olvasson részletesebben a hulladékkezelésről, az erről szóló fejezetben! Az illegális szemétlerakás visszaszorítása érdekében a hatóság fokozott figyelmet fordít a hulladékkezelés szabályszerűségének ellenőrzésére, így érdemes az előírásokkal tisztában lenni.

A munka befejezése után követendő teendők:

Az épületbontás befejezését követően az építtető feladata, hogy a befejezés tényét a hatóságnak bejelentse. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) rendszerébe fel kell feltölteni a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot. Ezzel a feladattal meg kell bíznunk egy földmérőt, aki elkészíti a bontás utáni állapotnak megfelelő geodéziai tervet. Érdemes olyan szolgáltatót választani, aki a földhivatali ügyintézést is elvégzi, és az OÉNY-be is feltölti az elkészült munkát. Amennyiben a hulladék mértéke meghaladja a jogszabályban előírt küszöbértéket, a felelős műszaki vezető vagy az építtető köteles az illetékes környezetvédelmi hatósághoz benyújtani a hulladék nyilvántartó lapot.

Bontás közben

Az alábbi videó az épületbontás egyik fázisát mutatja be, jól szemléltetve hogyan zajlik a munkafolyamat. A megfelelő háttérnek köszönhetően, a lehető leggyorsabban, tudunk haladni, miközben minimalizáljuk a környezetet érintő zajszennyezés és por kialakulását.

Video:

 

Kapcsolat








Copyright © 2016 Martoflex Kft. Minden Jog Fenntartva!